Gőzgombóc - Germknedle

Gőzgombóc - Germknedle

Habár az elmúlt néhány évben újra népszerű desszerté vált a kontinentális Horvátországban, különösen a decemberi advent idején, a gőzgombóc valaha olyan édesség volt, amelyet gyakran kínáltak a sípályákon Ausztria szerte és valószínűleg éppen Ausztrián keresztül jutott el a mi vidékeinkre. Ahogyan a neve is sejtetni engedi, a gőzgombócot az osztrák, bajor, de a cseh konyha specialitásának is tekintik és olyan kelt tésztából készült gombócokról van szó, amelyet házi szilvalekvárral vagy dzsemmel töltenek, majd vaníliasodóval és darált mákkal megszórva tálalnak.

 

A tészta bedagasztásához a száraz élesztőt meleg tejben kell feloldani, majd liszttel, cukorral, vajjal, tojással, reszelt citromhéjjal és egy kis maradék tejjel összekeverni. A kapott tésztát ezután meleg helyre tesszük kelni. A megkelt tésztát ezután át kell dagasztani, majd kisebb részekre osztani, gombócokat formálni és kinyújtani. Az így kinyújtott gombócokat szilvalekvárral vagy dzsemmel kell megkenni mielőtt a tészta széleit erősen összenyomkodják, hogy összeragadjon, majd újra gombócokat kell belőlük formálni.

 

A gőzgombócot hagyományosan gőzön párolják, de átfőzhető lobogó sós vízben is. A párolt vagy főzött gombócokat ezután ízletes vaníliasodóval öntötték le, amely tejből, tojássárgából, cukorból és vaníliarúdból készül. Vanília hiányában a gőzgombócot olvasztott vajjal öntik le, felszolgálás előtt pedig ezeket a töltött gombócokat porcukorral elkevert darált mákkal szórják meg.

 

Mivel egy nagyobb, puha kelttésztából készített desszertről van szó, amely összeköti a lekvár, a vanília és a mák savanykás-édes ízét és melegen tálalják, a gőzgombócot arra találták ki, hogy jóllaktassa és felmelegítse elfogyasztóját. Manapság számos modern verziója található, amelyet csokoládéval töltenek és öntenek le, azonban az idősebb generáció különösen örülni fog a házi szilvából készült lekvárnak.